Jogos kérdésként merülhet fel a kedves Olvasóban: mit keres ezen a weblapon kommunikációval kapcsolatos téma? Úgy gondoljuk, nem mehetünk el szó nélkül olyan témák mellett, amelyek közvetetten hatással vannak életünkre, annak minőségére. Ilyen a kommunikációban egyre gyakrabban használt keretezés, szakszóval framing.
A keretezés egyrészt egy kommunikációs technika, amelynek célja a meggyőzés, másrészt egy értelmi (és sokszor érzelmi) működést meghatározó kognitív tulajdonság.
A keret mint értelmi működés
A keretek az elménkben lévő olyan struktúrák, amelyek meghatározzák, hogyan látjuk a világot. A kereteink nem láthatóak, hallhatóak, azonban befolyásolják céljainkat, terveinket, cselekedeteinket. Megjelennek szóhasználatunkban, érvelésünk módjában és tartalmában. A kereteink határozzák meg mit fogadunk el és mit nem, mit tartunk jónak és mit rossznak. Amikor meghallunk egy szót, akkor a kereteinken keresztül nyeri el jelentését.
A keret mint kommunikációs technika
A wikipedia szerint a framing:
A technika szavak és képek olyan kiválasztásából áll, amely által a körülírandó dolog egy sor aspektusa implicit módon kerül megvilágításba. Ez a megvilágítás a körülírandó dolog meghatározott előadásánál illetve egy arról szóló vélemény propagálásánál segít. Mind a politikában, mind a reklámban tudatosan (vagy ösztönösen) alkalmazzák. Egyetlen kommunikáció sem teljesen objektív és ezért minden kijelentés bizonyos feltevési frame-et (gondolati keretet) elrejtve tartalmaz. A framingnél mindenekelőtt a befogadóban kialakult képekkel kapcsolatos asszociációkról van szó, másként, mint meggyőzési eszközként használt érvek használatánál. A framingnél olyan szavakat és képeket választanak ki a befogadók számára, amelyek azokat a megvilágításokat hozzák előtérbe, melyekre a kommunikátor szándékozik irányítani a figyelmet.
A framing fogalma tehát azt jelenti, hogy egy adott dolgot miként, milyen kontextusban ábrázolnak valaki számára. A reprezentálásban fontos a közönség, akinek szól, a forrás, akitől az üzenet érkezik, és az a kontextus amiben elhangzik egy kijelentés. Más közönség számára, eltérő kontextusban másként kell megfogalmazni ugyanazt a gondolatot. Az ábrázolás módja mindig kihangsúlyoz valamilyen jelentést, valamilyen aspektust a jelenségből, míg más aspektusokat háttérbe szorít. Valamilyen forgatókönyvnek (narratív sémának) megfelelően mutatja be a jelenséget.
A pszichológiai kutatások bizonyítják, hogy többségében nem tények alapján hozzuk meg döntéseinket, hanem az érzelmi, értelmezési kereteink alapján. Ez az oka annak, hogy sokan a tények ellenére, a tényekkel ellentétesen, akár az érdekeikkel ellentétesen döntenek. Ezt használja ki, erre épít a média és a mindenkori politikai, gazdasági, pénzügyi hatalom, amikor bizonyos témákat számára megfelelő keretbe ágyazva elénk tár.
Nézzük meg a fentieket egy aktuális témában és a példában általam szándékosan szélsőségesen megfogalmazott tartalmú keretekkel.
Egyik keret: Ez a vírus a legveszélyesebb dolog, ami fenyegeti az emberiséget. Mind meghalunk, de addig is maradj otthon, viselj maszkot és várj arra, hogy VALAKI – és a valaki helyébe szabadon behelyettesíthetsz személyt, pártot, szervezet, céget – megment téged.
Másik keret: Nincs itt semmiféle látnivaló. Nincs semmiféle vírus, különben is VALAKI – és a valaki helyébe szabadon behelyettesíthetsz személyt, pártot, szervezet, céget – el akar pusztítani, le akar igázni minket embereket. Nem kell a maszk és különben is ne mondja meg VALAKI mit csinálhatok!
Nézzük ez előző példát. Az első keret – mind meghalunk, mentsetek meg – a félelemre épít. Ha az értékrendedben fontos például a saját és a családod védelme, akkor könnyen tudsz azonosulni ezzel a kerettel.
A második keret – nincs probléma, csak uralkodni akarnak rajtunk – a szabadságra épít. Ha az értékrendedben fontos a döntési és cselekvési szabadság, akkor könnyen tudsz azonosulni ezzel a kerettel.
Tudom és tudod, hogy az igazság valahol a kettő között van. A baj akkor van, ha csak kettő értelmezési lehetőséget vagy még rosszabb esetben egy értelmezési lehetőséget tálalnak az emberek elé. Ha a kettő közül az egyik vagy az az egy keret számodra rendben van – és ki merem jelenteni, hogy az emberek nagy része mindig talál olyan elemet, amellyel egyetértve elfogadja a kapott keretet – akkor elfogadod a keret közlését. Még akkor is, ha érzed, valami nincs rendben.
Miért van ez így? Minden organizmus, így az emberi elme is jobban szereti a kisebb erőfeszítést igénylő megoldást választani. És utánajárni annak az információnak, amit a keret által elénk tártak mindig erőfeszítést igényel.
Miért veszélyes a keretezés és miért lenne fontos felismernünk?
A keretekkel elénk tálalt híreket, információkat olvasva, hallgatva azt gondolhatjuk, hogy önmagunk alakítottuk ki a véleményünket, meglátásunkat bizonyos fontos dolgokról, miközben áldozatai vagyunk egy manipulatív, kommunikációs technikának.
Mit tudunk tenni ez ellen?
- Elsőként fel kell ismernünk azt, hogy előre elkészített keretben kapjuk az információt. Ez könnyű, mert általában abban kapjuk.
- Másodszor nem szabad kritika nélkül fogadni, bármennyire is azonos a saját értekeinkkel, értékrendünkkel.
- Harmadszor: más forrásokból is utána kell járni a valóságnak, más nézőpontból, akár az ördög ügyvédje nézőpontból is meg kell vizsgálni.
- Negyedszer: az utánjárás során fellelt adatok, tények birtokában újra kell fogalmaznunk, új keretet kell létrehoznunk.
Így tudjuk elkerülni, hogy megvezessenek minket és így lehetünk a saját életünk igazi irányítói.
medium.com 
