Az influenza elnevezés az olasz “befolyásolni” szóból ered. Influenzaszerű tüneteket mutató megbetegedést már Krisztus előtt 412-ben leírt Hippokratész. Az 1918-as – becslések szerint közel 50 millió ember halálát követelő – “spanyol nátha” járvány lezajlása után kezdték az influenzát tudományosan kutatni. 1933-ban izolálták az “A” influenzavírust (ez a legveszélyesebb), később a két jóval szelídebb típust, a “B”-t és a “C”-t. Kiderült, hogy az állati eredetű, madarakban és emlősökben élő, de az emberben is jól szaporodó vírusnak különféle, eltérően veszélyes mutánsai alakulhatnak ki. Mivel két fontos fehérje a hemagglutinin (H) és a neuraminidáz (N) határozza meg a vírus típusát, ezért az egyes fehérjék variánsai alapján nevezik el a vírusokat. A rettegett “spanyol nátha” vírusát a kutatók 2000-ben a járvány áldozatainak tartósított szövetmintáinak vizsgálata során találták meg. Megállapították, hogy a nagy pusztítást a H1N1 vagyis az A1 vírus okozta.
Az emberek az influenzával kapcsolatban azt gondolják, hogy csak télen jelenik meg, az oka a hideg és az, hogy ilyenkor jobban össze vannak zárva az emberek, és egymásnak adják át a vírust. Ebben és az influenza kutatás megmagyarázatlan jelenségeiben próbált rendet teremteni 1981-ben Robert Edgar Hope-Simpson angol orvos a The Journal of Hygiene szaklapban megjelent tanulmányával. Hope-Simpson komoly szakértőnek számít a virológiában, mert korábban ő ismerte fel, hogy a herpesz vírus lappangó változata okozza az övsömört felnőttkorban.
Edgar Hope-Simpson többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ:
- Miért szezonális az influenza?
- Hol van a vírus a járványok közötti időben?
- Miért oly robbanásszerűen indulnak az influenzajárványok?
- Miért érnek véget oly hirtelen?
- Mi magyarázza, hogy az azonos szélességi körön fekvő, de egymástól távoli országokban egyidőben jelenik meg
Miért szezonális az influenza?
Hope-Simpson a napsütés erősségének váltakozásával hozta kapcsolatba az influenza szezonalitását, amit Cannell és munkatársai egyértelműen a D-vitaminnal azonosítottak. A D-vitamin és a veleszületett immunvédekezés igen szoros kapcsolatban állnak. A veleszületett immunrendszerünk akkor is képes a bennünket megtámadó baktériumok és vírusok ellen harcolni, ha még sosem találkoztunk velük. A D vitaminnak e rendszer működésében óriási szerepe van, ezért is nevezték el a kutatók “antibiotikus vitaminnak”.
Hol van a vírus a járványok közötti időben?
A betegséget átvészelők testében a fertőzés után a vírus gyorsan átalakul lappangó vírussá és az immunrendszer számára láthatatlanná válik egészen a következő téli szezonig, amikor újraaktiválódik. Ekkor a vírushordozó nem betegszik meg tőle, de másokat megfertőzhet.
Miért oly robbanásszerűen indulnak az influenza járványok?
A nyár elmúltával a lakosságban folyamatosan csökkenni kezd a D-vitaminszint. Amikor elég sok emberben zuhan egy kritikus szint alá a D-vitamin, akkor a mindig is jelenlévő influenzavírus valamely aktuális mutációja megbetegíti a meggyengült immunrendszerű embereket. Ekkor természetesen működik az emberről-emberre való átadás, de csak az alacsony D-vitaminszintű, vagy más okból meggyengült immunrendszerű emberek betegszenek meg. Ezeknek elég sűrűn kell elhelyezkedniük, vagy időben érintkezniük, hogy a járvány “szinten tudja tartani magát”.
Miért érnek véget oly hirtelen?
Ha mindenki megkapta, akinek alacsony a D vitaminszintje, akkor “elfogy” a megbetegíthető egyedek száma, egyre véletlenszerűbben tud a vírushordozó találkozni még meg nem fertőződött és gyenge immunrendszerű egyeddel. Ekkor hirtelen véget ér a járvány.
Mi magyarázza, hogy az azonos szélességi körön fekvő, de egymástól távoli országokban is egyidőben jelenik meg?
Az influenza egyidőben való megjelenésére az lehet a magyarázat, hogy az influenza mindig is jelen van a népességben, és a D-vitaminszint lecsökkenésére tör ki. Természetesen vannak jól fertőző egyedek is, ők hozzájárulnak a terjedéshez, de ez nem magyarázza a földrajzilag távoli helyeken való szinkron kitörést.
Összefoglalva: az influenzajárványokat az magyarázza, hogy az influenza itt van köztünk, s csak “arra vár”, hogy kritikus szint alá csökkenjen elég sok ember D-vitamin szintje és ezzel együtt legyengüljön az immunrendszerének működése. Az influenza ellen a leghatékonyabb védelem az, ha szervezetünk D vitamin szintjét télen is magasan tartjuk és mellette segítjük az immunrendszerünk megfelelő működését gyógynövényekkel.
D-vitamin
A tudomány mai álláspontja szerint felnőtteknek télen napi 10 000, gyerekeknek pedig tizenhárom testsúly-kilogrammonként 1000 – 2000 NE D-vitamin biztonsággal fogyasztható. Csecsemőknek is rizikó nélkül adható2000 NE D-vitamin. A valóban védelmet nyújtó D-vitamin szint csak ekkora adaggal érhető el. Kezdődő vagy kialakult betegség esetén érdemes egy-két napig 20 000 – 30 000 NE D-vitamint bevenni. Fontos a D-vitamin mellé K2 vitamint szedni, mert csak így biztosítható, hogy a fokozott kalciumfelvétel a csontok erősödését, és ne az erek meszesedését szolgálja.
Béta glükán
A béta glükán (1-3/1-6 béta glükán) egy speciális szénhidrát komplex, mely bizonyos gombákban nagyobb mennyiségben megtalálható (pl. Maitake gomba, Shiitake gomba, Reishi gomba). A béta glükán rendkívül jó immunrendszer erősítő. A béta-glükánok évezredekig ott voltak mindennapi táplálékunkban. Gondoljunk csak a mikroszkopikus penészgomba telepekre vagy az apró fekete foltokra az almákon, de a nagyüzemi hiperhigiénikus, minőségbiztosított élelmiszeripar kialakulásával a többszörösen kezelt, feldolgozott, elgázosított és besugarazott élelmiszerekből eltűntek.
Főbb hatásai:
- Vírusellenes (A-típusú influenza, mumpsz, herpesz, HIV, Epstein-Barr, Hepatitis B.)
- Baktérium és gombaellenes hatás (E.coli, Candida albicans, Staphylococcus aureus)
- Immunstimuláns
- Tumorgátló (daganatellenes).
- Májvédő, a máj gyulladásos folyamatait enyhíti
- Várandósságban a béta glükán védi a magzatot a fertőzésekkel szemben.
A szerzett immunitás (védőoltás) mellett sokkal nagyobb jelentősége van a veleszületett, természetes immunitásnak (természetes ölősejtek, granulociták). Szervezetünk elsődleges védekező mechanizmusát a természetes immunitás jelenti, ezek a sejtek képesek lehetnek a szervezetbe kerülő vírusok, baktériumok vagy a kialakuló rákos daganatok elpusztítására. Ezeket a bizonyos természetes ölősejteket és neutrofil granulocitákat képes a béta glükán mozgósítani. A béta glükán kiváló példája annak, hogyan segíthetjük szervezetünk védekezését teljesen természetes vegyületekkel.
Cink
A megfázás, influenza és más fertőzések ellen véd.
Lactoferrin
Elpusztítja a vírusokat, helyreállítja az immunrendszer egyensúlyát.
Aloe Vera
Poliszacharid tartalma – kiemelten az acemannon – segíti az immunrendszer működését, emellett közvetlen vírusölő hatással is rendelkezik.
Édesgyökér és ördögcérna
Magas flavonoid és poliszacharid tartalmuk miatt baktérium-, gomba-, vírusellenesek. Ezek a hatóanyagok a védősejteket serkentik. A falósejtek két csoportja a neutrofil granulociták és a makrofágok felismerik és felfalják az idegen behatolókat (baktériumok, gombák, vírusok, egyéb mikroorganizmusok). A T-őlősejtek megsemmisítik a rákos sejteket, illetve amelyekbe vírusok fészkelték be magukat.
Propolisz
Baktérium, vírus és gombaölő hatású, meghűlés és influenza megelőzésében van szerepe.
Fokhagyma
Baktériumok, gombák, vírusok és egyéb kórokozók elleni hatással rendelkezik.
Kakukkfű
Vírusellenes, enyhíti a görcsös köhögést, felszakítja a hörgő váladékot, nyákoldó.
C-vitamin
Lerövidíti a nátha és influenza időtartamát.
