Érzelmi intelligencia EQ 6. rész
Az emberek nagy része arról panaszkodik, hogy ki van szolgáltatva hangulatának. Tudjuk (és érezzük), hogy az agy szerkezetéből következően nem igen tudjuk befolyásolni, hogy mikor és milyen érzések, érzelmek törjenek ránk. Azt viszont tudjuk irányítani, hogy meddig tartson. Nem az a cél, hogy elkerüljünk minden negatív érzelmet, hanem az, hogy ezek ne söpörjenek el minden kellemeset. A cél az egyensúly, nem az elfojtás, hiszen minden érzelemnek megvan a maga értéke, értelme.
A harag
Minden érzelem, hangulat közül, amitől az emberek szabadulni akarnak a harag „legragaszkodóbb” Vizsgálatok bizonyítják, hogy az emberek a haragon lesznek úrrá legnehezebben. A többi negatív érzelemmel ellentétben a harag erőt ad. A haragot táplálja a tépelődés és a dühös gondolatok. Könnyen dühösek lehetünk és ebből pillanatokon belül kialakul a harag. Elég a forgalomban egy sietős autós, aki veszélyesen elénk vág. Szóban majd tettekben is kinyilvánítjuk nemtetszésünket. Minősítjük és rádudálunk. Ha hirtelen fékezésünk miatt a többi autós kinyilvánítja nem tetszését, akkor már rájuk is haragszunk. Ez elég egy dührohamhoz.
A harag általános kiváltó oka a veszélyérzet. Ez nemcsak a testi fenyegetés lehet, hanem lehet az önérzetet ért támadás, az igazságtalan bántás, a sértés a megalázás. Ez két reakciót vált ki az agyban. Az egyik egy azonnali cselekvésre ösztönöz, felkészítve a szervezetet a fizikai aktivitásra (támadás vagy menekülés). A másik hatás hosszabb, akár órákig is eltarthat. Ez a második okozza azt, hogy egy reggeli harag miatt este is ingerlékenyebbek vagyunk.
Mit tehetünk a düh, a harag ellen?
Elsőként azt, hogy dühöt kiváltó gondolatot megkérdőjelezzük. Az autós példánál mondhatjuk azt, hogy „Talán észre sem vette, hogy veszélyesen előzött” „Biztos siet valahova, talán a feleségét viszi szülészetre” Ha sikerül a kezdetnél rövidre zárni valamilyen engesztelő gondolattal a kialakuló dühöt, akkor elmaradnak a tettek és további dühös gondolatok. Ez a technika a kezdetektől egy közepes intenzitású dühig működik. A tetőfokára hágott harag esetén nem alkalmazható ez a megoldás.
Ebben az esetben a test lecsillapítása, az adrenalin szint csökkentése a megoldás. Olyan körülményeket kell teremteni, ahol az adrenalin csökken és a harag nem kap további táplálást. Ennek egyik módja – amivel a férfiak gyakran élnek – a félrevonulás, a partner otthagyása. Sokan ilyenkor autóba ülnek (lehet, hogy ezért történt meg a sietős autós esete), ami veszélyes lehet. Inkább gyalog keressük a lecsillapodást. Egy kiadós, kimerítő séta, egy sporttevékenység megoldás a harag levezetésére. A relaxáció, a mély légzés, az izmok ellazítása is hasznos lehet. Ezeknél a tevékenységeknél figyelni kell arra, hogy közben a haragkeltő gondolatok kívül maradjanak, mert különben semmit nem ér, csak még dühösebbek leszünk. A figyelemelterelés megszakítja a harag láncolatát. Ezért jó megoldás a szórakozás, az olvasás, a tévézés, a mozizás.
Sokan úgy gondolják, hogy a harag csillapítására megoldás, ha kiadjuk haragunkat. Pszichológiai kutatások kimutatták, hogy ez nem így van. Természetesen jó érzés lehet, de a haragon semmit nem csillapít. A kitörésnél felszökik az agy izgalmi szintje ahelyett, hogy csökkenne, így a düh inkább fokozódik. Ha kitöltjük haragunkat azon a személyen aki kiváltotta, az inkább fokozza azt, hogy továbbra is haragszunk rá, mint azt, hogy lecsillapodtunk. Célravezetőbb először lecsillapodni, majd utána találkozni az ellenféllel a vita rendezése céljából.
Szorongás, aggódás
Az aggódás, a szorongás a lehetséges veszéllyel szembeni éberség fenntartását, így a túlélést szolgálta az evolúció során. Az aggodalom főpróba: milyen probléma történhet, és mit kell tenni az adott helyzetben. Szerepe, hogy hatékony megoldást kínáljon a helyzetekre, mielőtt azok megtörténnek. Az aggódás akkor válik problémává, ha soha nincs vége, és nem visz közelebb a megoldáshoz. Ha valaki rágódik egy problémán – ami hasonlíthat az aggódásra – az nem probléma, hiszen ebben a folyamatban rátalálhat a probléma megoldására. Az aggodalom, a szorongás kóróssá válhat és kialakulhat a fóbia, a rögeszme, a kényszeresség, a pánikroham.
Mit tehetünk a szorongás, az aggódás ellen?
Az aggódást a figyelem elterelésével lehet oldani. A legtöbb aggódó ezt nehezen tudja megvalósítani. Nem a megoldásra koncentrálnak, hanem rágódnak a vélt veszélyen. A betegesen aggódóknak megoldás lehet első lépésben az önmegfigyelés. Ezzel még azelőtt megállíthatják az aggódást, mielőtt az veszélyes mértéket öltene. Meg kell tanulni észlelni a szorongás jeleit, az aggódást kiváltó helyzeteket, gondolatokat, képeket és az ezeket kísérő testi jeleket.
A relaxáció mellett meg kell tanulni kritikusan viszonyulni az aggodalomhoz. Mennyire valószínű az esemény bekövetkezése? A várakozás az egyetlen megoldás? Lehet pozitív lépéseket tenni?
A negatív hangulat ellen sokat segíthetnek az un. hangulatemelők. Ez mindenkinél más. A legtöbb ember a rossz hangulat ellen olvasással, alvással, mozizással, tévénézéssel védekezik. A leghatékonyabbak azok az elfoglaltságok, amelyek valóban megváltoztatják a hangulatot: izgalmas sportesemények, vígjátékok. Jó ellenszer valamilyen sporttevékenység végzése. Az érzékek kényeztetése, a forró fürdő, a kedvenc étel fogyasztása, zenehallgatás is jó hatással bír a negatív érzések ellen.
