A 20 [i] mérföldes menetelés
avagy mit tanít(hat) nekünk az 1911-es Déli-sarki expedició?
1. rész
Amundsen expedíciójának tagjai a Déli-sarkon 1911. december 16-án. Balról jobbra Roald Amundsen, Helmer Hanssen, Sverre Hassel és Oscar Wisting. A képet Olav Bjaaland készítette.
Jim Collins: Tudatosan kiváló: tartós üzleti siker kiszámíthatatlan környezetben (eredeti címe: Great by Choice) könyve alapján.
1911-ben két csapat az angol Robert Falcon Scott és a norvég Roald Amundsen indult el meghódítani az utolsó ismeretlen földrészt a Terra Incognita-t. Amundsen egy meglehetősen sima és eseménytelen út után 1911. december 14.-én elsőként érte el a Déli-sarkot és épségben tért vissza. Scott és csapata egy hónappal később, 1912. január 17-én érte el a pólust. Scott és négy társa a visszaút végén halálra fagyott a rendkívüli hidegben.
Great by Choice
Jim Collins és Morten T. Hansen a 2011-ben megjelent Great by Choice című könyvükben arra mutatnak választ, hogy miért boldogulnak egyes vállalatok a bizonytalanságban, káoszban és mások miért nem? A 20 kutatóból álló csoport hét olyan vállalatot vizsgált 9 éven keresztül, amelyek nemcsak egyszerűen jobban, hanem tízszer jobban teljesítettek mint az iparáguk átlaga a vizsgált 15 éves időszakban. Ezeket a vállalkozásokat nevezték 10Xers – 10 x-esek-nak.
Nagyon érdekes felfedezést tettek. Azok a tulajdonságok, amelyeket a szakértők gyakran emlegetnek, mint fő különbséget a kiemelkedő és a kudarcot valló vállalkozások jellemzői között úgymint innováció, kreativitás, alkalmazkodó képesség valójában kevésbé voltak fontosak mint a fegyelem, a fanatikus fegyelem amely a vizsgált vállalatok sikerének igazi kulcsa volt.
A 10Xers vállatok a folyamatos, agresszív irányváltás és a nagy kockázatvállalás helyett készítettek egy tervet amelyhez következetesen ragaszkodtak, mindig a hosszú távú céljaik felé haladtak ahelyett, hogy a rövid távon kísértésbe esve a változó körülményekhez igazodnának. Viharos időszakban nem estek pánikba és kedvező helyzetben sem növekedtek agresszíven.
A könyvben szemlétes példákkal mutatják be azt az elvet, amelyet 20 Miles March-nak, 20 mérföldes (magyarul 30 kilométeres) menetelésnek neveznek.
Mi a 20 Miles March?
Idézet a könyvből:
“A 30 kilométeres menetelés több mint filozófia. Azt jelenti, az eredményeinket olyan konkrét, egyértelmű, intelligens és következetes módszerrel érjük el, amely segít abban, hogy ne térjünk le az utunkról. A 30 kilométeres menetelés során kétféle kényelmetlenséget is vállalunk önként: (1) nehéz körülmények között is megingathatatlanul elkötelezettek maradunk a magas szintű teljesítmény iránt, és (2) kedvező körülmények között visszafogjuk a lendületünket.”
A szerzőpáros a kutatás befejezése után egy baráti beszélgetés kapcsán szembesült azzal, hogy a kutatásuk eredménye, a 10Xers vállalatok vezetői és az összehasonlításban részvett más vállatok vezetői között felismert különbség pont olyan mint a két sarkkutató Amundsen és Scott között.
A könyvben Collins és Morten 7 pontban foglalja össze a jó 20 mérfölds menetelés jellemzőit:
- Egyértelmű teljesítmény-mutatók, mérföldkövek.
- Önkorlátozó határok.
- A személyhez, a vállalkozáshoz és annak környezetéhez igazított.
- Irányítható és teljesíthető.
- Nem túl hosszú és nem túl rövid időkeret (mint a mesében).
- A személy, a vállalkozás tervezi és vállalja magára.
- Kitartó következetességgel kell végrehajtani.
Mit tanulhatunk mi, egyéni életünkre a könyvből, Amundsen és Scott történetéből? Ezekről lesz szó a követező részekben!
A 20 mérföldes menetelés – 2. rész – mérföldkövek
Linkek:
100 éve, hogy ember járt a Déli-sarkon
[i] Amundsen és csapata napi 15 brit tengeri mérföldet (1 brit tengeri mérföld = 1,85 km) , azaz napi egy negyed szélességi fokot, 4 nap alatt egy szélességi fokot tett meg.
medium.com 
