A 20 mérföldes menetelés – avagy mit tanít(hat) nekünk az 1911-es Déli-sarki expedíció?
4. rész – A személyre szabottság – a tapasztalatok kreatív alkalmazása.
Vannak akik úgy gondolják: ha lemásolják egy már sikeres cég tervét, stratégiáját esetleg kiegészítik néhány új “trendi” elemmel, akkor az náluk is működik és sikert hoz. A jó terv, stratégia nem nélkülözi, nem nélkülözheti a sikeres elődök tevékenységének elemzését, azonban fontos, hogy a tapasztalatokat kreatívan cégre, vállalkozásra, személyre szabjuk.
Déli-sarki expedíció:
Scott útjának nagy részét Ernest Shackleton 1907-es Nimrod-expedíció-jának mintájára szervezte, annak útját követte és esténként az előrehaladást is a Nimrod-expedíció adataival vetette össze.
Scott a szállítási módokban is követte Shackleton-t. Az akkori korszak új találmányát motoros szánokat is használt, mellette pónilovakra és emberi erőre alapozta az készleteket szállító szánok húzását.
A motoros szánok a szélsőséges időjárási körülményekre nem voltak tesztelve, így hamar tönkrementek. A sarkvidéki körülmények között a lovak izzadsága jéggé fagyott, takarókkal kellett őket melegen tartani. A nehéz súly alatt a vékony lábuk minden lépésnél mélyre süllyedt a hóban, nehezítve az előrehaladást, ráadásul etetésük sem volt egyszerűen megoldható. A pónik elvesztése után Scott és emberei maguk húzták a szánokat ami nagyon kimerítette az embereket.
Scottal ellentétben Amundsen más megközelítést alkalmazott. Az 1903-as Északnyugati átjáró végighajózása során tanulmányozta a Netsilik eszkimók szokásait, mert meg akarta tanulni, hogyan lehet élni szélsőséges körülmények között. Eltanulta a szánhúzó kutyák hajtását, és dokumentálta hőszigetelő ruházatukat. Ezeket a tapasztalatokat kreatívan alkalmazta saját expedíciójára. A szánhúzó kutyák gyorsak a havon, nem izzadnak, egyszerű az etetésük (szinte bármit megesznek) és a hóba fúrt gödrökben egymást melegítve alszanak.
Saját életünk:
Ne másoljuk le egyszerűen mások céljait, terveit, stratégiáit. Ismerjük meg, tanulmányozzuk, tanuljunk belőle, azonban ne vegyük át egy az egyben. A saját 20 mérföldes menetelésünket személyiségünknek, aktuális készségeinknek és körülményeinknek figyelembevételével tervezzük meg!
Ami másnak vagy akár nekünk valamikor bevált, működött, az lehet, hogy most nem fog.
Más célokkal, tervekkel, stratégiával rendelkezünk akkor, amikor egyedülállóak vagyunk mint amikor családot alapítunk, gyerekeink vannak. Más a fontos egyetemistaként mint aktív dolgozóként vagy nyugdíjasként.
Az életünk folyamatos, dinamikus változásban van. Legyen bár a saját célunk, 20 mérföldes menetelésünk hosszú, akár élethosszra tervezett, ne ragaszkodjuk mereven az évekkel ezelőtti, akkor “kőbe vésett” módszerekhez, hanem azokra alapozva a ma kihívásihoz kreatívan igazítsuk stratégiánkat terveinket és tetteinket!
A 20 mérföldes menetelés 3. rész
A 20 mérföldes menetelés 5. rész
Linkek:
